Itt a tél réme: az ónos eső

Túlhűlt vízből alakul ki az a jégpáncél, ami úgy néz ki, mintha fémmel futtattuk volna be a tárgyakat. Az ónos esőt a legveszélyesebb időjárási események között tartják számon a meteorológiában - ez fenyegeti kedden a közlekedőket.

A most érkező erős melegfront által kialakult veszélyes időjárási eseményeket itt követheti percről-percre!

Hétfőn még fagyos, téli idő lesz Magyarországon, de a kedden érkező nedves, enyhe léghullámok hatására a hét második napján az országban akár többfelé is előfordulhat ónos eső. Az enyhülést az okozza, hogy hazánk a Nyugat-Európa felett kiépült markáns ciklon áramlási rendszerébe kerül bele, s így erős déli, délnyugati széllel nagy nedvességtartalmú, enyhe levegő áramlik a Kárpát-medence térségébe. Ám ami megörvendezteti mindazokat, akik utálják a mínuszokat, egyaránt veszélyezteti az autóval, kerékpárral vagy gyalog közlekedőket.

Mi is az ónos eső?

Ez az elnevezés természetsen nem azt jelenti, hogy az esővíz ónt vagy ólmot tartalmazna, hanem a kialakuló jégpáncélra utal, ami olyan, mintha ónnal futtatnánk be a tárgyakat. Ez a csapadékforma 0 fok alatti hőmérsékletű, de folyékony halmazállapotú vízből (túlhűlt vízből) áll, mely a talajra, fákra, vezetékekre hullva az ütközés következtében hirtelen, robbanásszerűen fagy meg. Ónos szitálásról akkor beszélünk, ha a lehulló cseppek átmérője nem éri el a 0,5 millimétert.

Megreked a hideg levegő a Kárpát-medencében

Kialakulásában fontos szerepe van hazánk földrajzi fekvésének. Télen ugyanis többször előfordul, hogy a Kárpát-medencében megreked a nulla fokos, vagy annál hidegebb levegő, és a magasban 500 és 1500 méter között egy melegfrontnak köszönhetően meleg és nedves levegő érkezik a térségbe.

A január közepi ónos eső a hókotróknak sem használt

Ennek következtében az 1500 méter fölötti, negatív tartományban keletkezett hókristály a felszín felé hullva áthalad a pozitív hőmérsékletű tartományon, ahol megolvad. A kristály a földfelszínhez közeledve ismét negatív hőmérsékletű levegőbe érkezik, ahol vagy teljesen megfagy, és fagyott esőként ér talajt, vagy nincs elég ideje megfagyni, de a hőmérséklete 0 fok alá csökken - vagyis túlhűl. Amikor ez a túlhűlt esőcsepp eléri a felszínt, akkor hirtelen megfagy, és létrehozza a jégpáncélt.

Veszélyek

Ez a csapadék rendkívül csúszós bevonatot képez, így nehezítve meg az összes közlekedő dolgát. Számos híradást hallhattunk az ilyenkor megszaporodó csonttöréses, illetve közúti balesetekről. E mellett komoly gondot okoz a fákra, villanyvezetékekre rakódó jég súlya. Sok esetben országrészek maradtak elektromos áram nélkül a leszakadó vezetékek, vagy a letört faágak miatt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kritériumai szerint akkor adnak ki piros riasztást ónos esőre, ha a többfelé előforduló csapadék helyenként fél centiméternél nagyobb vastagságú jégbevonatot képezhet a felszínen, tereptárgyakon.

Piros riasztások az ónos eső miatt

Az elmúlt években többször fordult elő hazánkban ilyen jelenség. Például 2008. január 5-én és 6-án, amikor szombaton először csak a déli megyékre adták ki a piros riasztást, majd vasárnapra az egész országban megbénult az élet néhány órára. A legnagyobb mennyiségű égi áldás az ország középső részén hullott le.

Egy másik esetben, 2006. február 17-én az ónos csapadék főként az ország északi részét sújtotta, de ezzel egy időben az ország középső részén heves zivatarok alakultak ki. Ez a két időjárási jelenség nagyon ritkán fordul elő egy időben, egymáshoz közel.

Az idei évet sem úsztuk meg ónos eső nélkül. 2009. január 14-én hajnalban adott ki az OMSZ piros riasztást erős jegesedés miatt. A jellemzően több milliméteres, de helyenként a fél centimétert is meghaladó jégbevonat súlyos fennakadásokat okozott mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben.