Tévedés minden hideghullámért a klímaváltozást okolni

Ajánlat

• Olajlobbisták dolgoznak a klímakonferenciák kudarcáért
• Kémműholdak lesik a klímaváltozást
• A csigákon is látható a klímaváltozás
• A Jangce-folyó is megváltozik a klímaváltozás miatt
• A mélytengerek élővilága sem ússza meg a klímaváltozást
• Víz alatti repülő gyűjti az óceán klímaadatait

OK.hu

Élesen el kell különíteni egymástól az időjárás és a klíma fogalmát, hangsúlyozza a Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója a BBC híroldalának Zöld Szoba nevű környezetvédelmi témájú véleményrovatában. A klímaváltozás hipotézisét csak hosszú távú, nagyléptékű trendekkel, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek átfogó statisztikáival lehet igazolni vagy cáfolni, egyedi eseményekkel sohasem - húzza alá.

A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének évtizedről évtizedre történő emelkedését jelenti, nem pedig azt, hogy a világ minden részén minden évben melegebb van, mint tavaly - magyarázza a kutató, aki a hosszú távú felmelegedést adatokkal is alátámasztja. Ezek szerint a rendszeres statisztikai számbavétel kezdete óta a 2000 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, míg a második helyen az 1990 és 2000 közötti, a harmadik helyen pedig az 1980 és 1990 közötti évtized áll. A valaha mért öt legmelegebb év sorrendben 1998, 2005, 2003, 2002 és 2009 volt.

"Igen, itt az Egyesült Királyságban tizennégy éve nem volt ilyen hideg a december és most fagyos a január, de Nagy-Britannia csak a Föld felületének fél ezrelékét foglalja el" - írja cikkében Betts, arra célozva, hogy a britek alaptalanul köszörülik most a nyelvüket a mínuszok miatt a globális felmelegedéssel foglalkozó klímakutatókon, mert helyi jellegű időjárási eseményekből nem lehet az egész földi éghajlat alakulására következtetni.

Globális mumus lett a klímaváltozás

Téves tehát az a felvetés, miszerint a sok helyen példátlanul hideg idei tél cáfolná a globális felmelegedés tényét. Az is téves azonban, amikor valaki egy-egy hőhullámot, árvizet, aszályt vagy éhínséget közvetlenül a klímaváltozás bizonyítékának tekint - érvel Betts. Természetesen tudjuk, hogy ilyen történések időről időre mindenképpen bekövetkeznek, a klímaváltozástól teljesen függetlenül is. Tény az is, hogy hőhullámok, árvizek gyakrabban fordulnak elő melegebb éghajlat alatt, de tévedés minden esemény mögött a klímaváltozást látni.

A kutató a klímaváltozás és az egyedi időjárási események összemosásáért elsősorban a híréhes médiát, valamint egyes politikai és üzleti érdekcsoportokat teszi felelőssé, akik így próbálnak támogatást szerezni egy-egy politikai ügyhöz vagy gazdasági projekthez. Elveti tehát a klímaszkeptikusok érvét, miszerint maguk a klímatudósok nagyítják fel a felmelegedés problémáját, hogy biztosítsák kutatási programjuk finanszírozását.

"Könnyű a médiát hibáztatni és nem is szándékszom általánosítani, de volt olyan újságíró, aki felhívott egy szokatlan meleghullám alatt, és megkérdezte: ez a klímaváltozás miatt van? Mikor azt feleltem, nem igazán, ez csak egy időjárási esemény, megköszönte a nyilatkozatot, majd addig telefonált, míg valaki alátámasztotta az előfeltevését és azt mondta: igen" - írja a kutató.

Richard Betts azonban a klímatudósokat is bírálja. Úgy véli, az ő legnagyobb hibájuk az, hogy sokszor szó nélkül hagyják a klímaváltozás tényét megalapozatlanul felhasználó érveléseket, mert úgy gondolják, "ők úgyis a mi oldalunkon állnak a klímaszkeptikusokkal szemben". Betts szerint tehát a klímatudomány képviselőinek nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a tudományos eredmények kommunikációja terén. "Hogyha nem segítjük a médiát, a nem kormányzati szervezeteket és a közvéleményt, akkor nem tettünk semmit azért, hogy jól értelmezzék ezeket a jelenségeket" - zárja írását a kutató.