A klímaváltozás a normális, nem a klímastabilitás

Viszonylag stabil a földi éghajlat - ez volt az utóbbi tízezer év nagy illúziója. Mivel az emberiség túlságosan hozzászokott a jóhoz, bármilyen változás előtt is állunk, az nagyon rémisztő lesz majd.

Napjainkban egyre inkább belefeledkezünk a fenyegető klímaváltozásról szóló jóslatokba. Ez érthető, hisz életünket eddig nem látott mértékben fenyegeti ez a globális jelenség. Ám ha áttekintjük a bolygók történetét, akkor az lenne különös, ha semmilyen éghajlati változás nem zajlana.

Húszezer évvel ezelőtt Európa nagy részét jégtakaró borította. A Föld Nap körüli pályája azonban lassan változott, aminek következtében melegedett az éghajlat, elolvadt a jégtakaró. Az utolsó jégkorszak óta, az elmúlt 10 ezer évben - mely relatív értelemben hosszú időszaknak mondható - az éghajlat viszonylag stabil volt.

Ebben a 10 ezer évben a vadászó gyűjtögető életmódtól - hogy csak néhány dolgot említsünk - eljutottunk a nagy ipartelepek építéséig, az űrutazásig, a kézátültetésig és a nanotechnológiáig, abba az illúzióba ringatva magunkat, hogy az éghajlat stabilitása teljesen normális dolog.

Ráerősít a természetes folyamatokra az emberi szennyezés

Földünk éghajlatának változása teljesen természetes folyamat, a felmelegedést mindig lehűlés követi és ez több tízezer, sőt, több százezer évre visszamenőleg megfigyelhető. Viszont egyre közelebb kerül az éghajlatban soron következő változás, ami a következő jégkorszakhoz vezethet. A gond az, hogy a tudósok még nem tudják megmondani, hogy mikorra várható. Abban viszont biztosak, hogy be fog következni.

Az ipari forradalom óta, az elmúlt két évszázadban a levegőbe jutatott szennyező anyagok miatt a természetes hatásokhoz újabb hatások is hozzáadódtak, amelyek tovább bonyolítják az amúgy is összetett, többváltozós éghajlati rendszert.

Távoznak a résztvevők a koppenhágai  Bella Centerből, az ENSZ
jórészt kudarcosnak bizonyult klímakonferenciájáról

A tudományos viták középpontjában jelenleg az áll, hogy az emberiség szerepét a klímaváltozásban hogyan tudjuk megkülönböztetni azoktól a természetes folyamatoktól, amelyek az éghajlati változékonyságért amúgy is felelősek. Vannak olyan kutatók, akik egyértelműen az emberi tevékenységet teszik felelőssé a klímaváltozásért, míg a klímaszkeptikusok egyenesen úgy vélik, klímaváltozás sincsen.

Ha megnéznénk a hőmérséklet időbeli változását ábrázoló diagramot, akkor egy hokiütőhöz hasonló ábrát láthatnánk: a diagram vége úgy kanyarodik fel, mint a hokiütő nyele. Ez a gyökeres változás részben az antropogén hatásoknak is köszönhető - a hőmérsékleti diagram egyértelmű melegedést mutat, nem pedig hűlést. Habár most egy új jégkorszaknak kellene következnie, azt talán most az emberi tevékenység ellensúlyozza.

"Jó helyen" kellett élni a klímaváltozás elviseléséhez

A természetes folyamatok az elmúlt évezredekben is számos alkalommal drámaian megváltoztatták bolygónk éghajlatát. 75 ezer éve kezdődött az utolsó jégkorszak. 40 ezer évvel ezelőtt egy rövid meleg periódus után, 38 ezer évvel ezelőtt újabb hideg időszak vette kezdetét, amely egészen tízezer évvel ezelőttig tartott. Az azóta eltelt évezredek alatt viszont az éghajlati ingadozások minimálisak voltak, ezért akármilyen változás előtt is állunk, az nagyon rémisztő lesz majd.

Olyan extrém időjárás uralkodott időnként bolygónkon, amit most szinte el sem tudunk képzelni. Volt, hogy a sarkokat esőerdők borították, de olyan is előfordult, hogy az Európát borító jégtakaró egészen Lisszabonig elnyúlt.

Azokban az időkben jóval kevesebb ember élt a Földön, mint amekkora a jelenlegi populáció. Amikor egy jelentős éghajlati változás zajlott, azok a népcsoportok élték túl, melyek "jó helyen" voltak, és alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, míg mások kihaltak. Ennek akkoriban nem volt túl nagy jelentősége, hisz természetes kiválasztódás történt. Napjainkban azonban teljesen más a helyzet: az ilyen jellegű drasztikus változások több millió ember életét veszélyeztetnék.